Létezik egy tucat ma már retrónak számító tárgy, étel, vagy könnyűzenei alkotás, amit , megkíséreltünk átörökíteni a magyar szocializmus viszontagságos időszakából és új köntösbe csomagolva, kicsit átdolgozva, vonzóvá (t)enni a 2020-as években élő fiatalok számára is.
Ha nagyszüleinket megkérnénk, hogy csukják be egy pillanatra a szemüket és idézzenek fel meghatározó emlékeket a gyerekkorukból, biztosak vagyunk benne, hogy a lángos szerepelne azon a listán, amire nosztalgiával és szívesen gondolnának vissza.
A lángos a hazai gasztronómia megkerülhetetlen eleme, amit sikeresen tudtunk integrálni a rendszerváltás utáni magyar kultúrába, olyannyira, hogy 2023 őszén a hungarikumok listájára is felkerült. Ez az étel egy igazi nosztalgia buborékba csomagolt kalóriabomba, amihez, mindenkinek van egy jó sztorija.
Vannak akik, a régi balatonparti nyarakat idézik vissza, vagy a vasárnap reggeli piacozás közben elfogyasztott finom falatokra gondolnak, vagy a budapesti kissé girbegurbára sikerült éjszakákat lezáró rituális lángosozásokat említik meg az Arany János metrómegálló bódéjában.
A rendszerváltás előtt előszeretettel fogyasztották ezt a tésztafélét, mert olcsó és könnyen elkészíthető volt. Alkalmas arra, hogy pillanatok alatt egy teljes család jól lakjon vele a strandokon, vagy a vásárokban.
1989 után a nyugati kultúra is megjelenhetett hazánkban, ami további löketett adott a magyar konyha, így a lángosozás fejlődésének is. Az utcai árusok továbbra is szép számmal értékesítették a sajtos tejfölöst. Fontos megjegyezni, hogy a lángosozás a legtöbb esetben nem csak az étkezésről szólt, hanem egyfajta közösségi élményt is nyújtott, hisz az emberek köré gyűltek és így vitatták meg a napi aktuális híreket.
A 90-es évek második felében és az ezredfordulón a lángos is továbbfejlődött. Az új gasztronómiai trendek és az egyre kreatívabb éttermek hatására megjelentek a töltött lángosok, amelyek különböző feltétekkel és ízesítésekkel készültek. Ez tovább gazdagította a lángosozók kínálatát, és így ez a retro étel is újra a figyelem középpontjába került.
A 2000-es években Magyarországon látványos fejlődésnek indult a lángosos gasztronómia kultúrája, amely egyre népszerűbbé vált a fiatalok és az idősebb generációk körében egyaránt. A hagyományos lángosos ételek továbbfejlődtek és modernizálódtak, így megjelentek az új, kreatív ízek és variációk is.
A lángososok számára az alapot továbbra is a friss, minőségi alapanyagok maradtak, azonban az elkészítési módszerek és a feltétek terén bekövetkezett változásoknak köszönhetően új dimenzióba lépett a lángosos gasztronómia. A hagyományos tejfölös, sajtos vagy fokhagymás ízek mellett megjelentek az egzotikusabb, nemzetközi ízvilágú lángosok is, amelyek például thai, mexikói vagy görög konyhaművészet inspirációját hordozzák.
Az újításoknak és a kreativitásnak köszönhetően a lángosos készítők egyfajta gasztronómiai művészetet teremtettek, ahol az elkészített lángosok nem csupán egyszerű étkezési opciók, hanem valódi ízorgia és szemet gyönyörködtető látvány is egyben. A lángososok különféle rendezvényeken és fesztiválokon is megjelennek, ahol a gasztronómia iránt érdeklődők kipróbálhatják a legújabb, különleges ízeket.
A közösségi média, különösen az Instagram és a Facebook, segítségével pedig a lángososok még szélesebb közönséghez jutottak el. A fotókon jól mutató, színes és változatos lángosképek hozzájárultak a lángosos kultúra terjedéséhez és népszerűsítéséhez. A közmegegyezés szerint a lángos nem csupán egy étel, hanem egy olyan kulturális ikon, amely mélyen gyökerezik a magyar társadalom történetében.
